A véleménydiktatúra működése




Szerkesztő
test1

Manapság különböző cikkeket böngészve, egyre nyilvánvalóbb trükkre (publicisztikai befolyásolási taktikára) bukkanhatunk.

Sajnálatos mid a hazai, mind a nemzetközi közbeszédben a társadalmak két, szembeálló főirányra oszlanak (a harmadik utasok egy marginális kisebbségbe szorulnak), a politikában ezt nevezik tömbösödésnek (ami korábban a hidegháborúnak is táptalaját jelentette). A Média is természetesen ennek megfelelően követi le a közállapotokat, persze kinek-kinek a hangja nem azonos súllyal esik latba (van, akiknek hangosabban szól és tovább ér), ami részint hatalmi érdekszövetségekkel, részint a média történelmi "fejlődésével" vannak összefüggésben. Az "uralkodó elit" és a "fősodratú média" kifejezéseket ma már mindenki ismeri.

Egyszer csak az egyik "mértékadó" lapban, vagy - influenszer szájából elhangzik egy (pontos források megjelölését nélkülöző) vélemény, ami nagyjából a következő szavakkal operál (íme néhány példa, a teljesség igénye nélkül):  

voltaképpen, felemlegeti, hasonló, minősíti, szerint, közölte … egy … , … kijelentették, felvetés, nem véletlen, úgy véli, megfelel, álmodozik, ha, külföldi források, egybehangzóan állítják, reméli, nem hagyhatjuk, célja világos, akarnak, tartja, már régóta, nem meglepő, -hat, -het, már-már, előfordult, gondol, állítólag, azt akarja elérni, volt olyan eset, hajlandó, bizonyíték van arra, azt mondták, nem véletlen (a kedvenceket ismétli),  stb.

Ezt követően hosszú körmondatokkal, fenti környezeti szavak alkalmazásával megágyaz egy kijelentésnek (homályosan utal valakire, valamire), ami már nyilvánvaló tényszerű közlésnek tűnik. Az meg már csak természetes, hogy a cikk főcíme, a gondosan körülbástyázott állításokat, már tényként közli (a korrektebbek, azért egy kérdőjelet a végére tesznek), mint ahogy az is, hogy „eszmei mondanivalóként” az adott cikk végén sor kerül a fő következtetés levonása, az elkövető „újságíró” kívánalmai szerint (ami többnyire egybeesik a prekoncepciójával).  

A többi már megy, mint a karikacsapás: mások hivatkoznak az adott cikkre, idéznek belőle, stb., ami a lényeg, már elmaradnak a fenti töltelékszavak és csak a másodlagos "tényközlés" jelenik meg, és halad tovább, befészkelve magát a papíralapú és elektronikus médiákba, like-okba és TV stúdiókba, sőt baráti, - és családi beszélgetésekbe természetesen az érvelők az „eredeti forrásról” (ki mondta, hogy mondta, milyen szövegkörnyezetben) már mit sem tudnak, de ez nem is érdekli őket, csak a végkövetkeztetés, ami viszont alkalmas, a „meggyőződésük” alátámasztására. És az "igazság" így terjed szájról-szájra, szolgálva az árkok tovább mélyítését.

Hogyan védekezhetünk ezen igazságnak kreált véleményekkel szemben?

A Mestersége intelligencia korában ez nem lehet probléma. Egyszerűen betesszük a cikket és a fenti szavakat a motorjába (persze még gyűjthetünk hozzá, hisz sok ilyen van), és az eredményt a gép kihirdeti, olvashatunk -, vagy lapozzunk tovább.








© 2014. Gasorg - VPSoft. All rights reserved. Design: HTML5 UP